Visszaáll egy rend megint.
Elköltöztem tőled.
Csak a szennyestartóm hagytam ott,
a nagy ikeás kéket,
és benne a szennyeseim.
Néhány pólót és jégeralsót.
A Tompából az Üllőire.
Bágyadt boldogságból,
burjánzó boldogtalanságba,
vagy fordítva,
melyik kinek.
Közben egy kis óceán.
Csak a konyháig engedsz be,
csak a kis dolgom intézem már a WC-nkben.
A tisztítószerek, krémek, dezodorok
a fürdőben ugyanúgy csak a tieid megint, mint régen.
A szakítás után rendszeresen adtál étkezési
jegyeket és ezek tetejébe egy olajzöld prémkabátot,
amiben csak izzadok, de sohasem fázom,
mikor megyek haza az Üllőin a fűtetlen éjben.
Legvégül ez a gondoskodás.
(Első megjelenés: Tiszatáj, 2013, augusztus)
https://www.youtube.com/watch?v=m4Rq5qa9lhw
utolsó kommentek